Autizmussal élő, integráltan oktatott gyermekek habilitációs, rehabilitációs ellátása szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus tevékenysége által valósul meg. Az egyéni fejlesztési tervek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság által kiadott szakértői vélemény alapján készülnek el a tanév elején.
A fejleszési célok kijelölésére az év elején és félévkor kerül sor. Mivel az autizmus diagnózisának alapja a kommunikáció, a szociális interakciók, valamint a rugalmas viselkedésszervezés területein mutatkozó zavart fejlődési mintázat, ezért ezeknek a területeknek a fejlesztése a legfontosabb feladat, tehát ezek mentén valósul meg a fejlesztés. A bemeneti állapot meghatározásához Kathlen Quill és munkatársai által összeállított szociális-kommunikációs kérdőivet használjuk, kitöltésével rámutatunk a gyermek erősségeire és gyengeségeire is. A teszt megfigyelésen alapul, melybe bevonjuk a szülőket és a diákkal közvetlenül foglalkoz pedagógusokat is.
Figyelembe vesszük az Útmutató autizmussal élő gyermekek neveléséhez című kiadványt, mely a következőt javasolja: „Az autizmusspecifikus fejlesztés alapja, hogy felismerjük a rendkívül változatos tüneteket mutató személyek közös szükségleteit. Minden autizmussal élő gyermek esetében azonos a viselkedés szintjén megjelenő tünetek alapja: a szociális és kommunikációs készségek, valamint a rugalmas viselkedésszervezés minőségi károsodása. A tünetek, erősségek és gyengeségek egyénenként eltérnek, rendkívül változatosak, így a felmérés, tervezés és fejlesztés is egyénre szabottan történik. Az egyéni fejlesztés szervezési kerete és tartalma sajátos: a hagyományos emberi tudás mellett olyan tartalmakat kell megtanulnia az autizmusban érintetteknek, amelyet az emberek intuitív módon, a szociális érintkezések során sajátítanak el (pl. szociális megértés, kölcsönösség a személyek közötti kommunikációban). A gyermeknek meg kell tanulnia kontrollálni viselkedését, kompenzálnia kell a szociális megértés deficitjéből fakadó nehézségeit.” (Gájerné, 2007, 8.o)
Autizmussal élő gyermekek értékelése írásban (szöveges formában) történik az év végén, mely tartalmazza az év eleji felméréshez viszonyított változások bemutatását, területenkénti eltéréseket kiemelve (szociális, kommunikációs és rugalmas viselkedés).
A fejlesztés sikere érdekében a szülőkkel a kapcsolat szoros, csak az együttműködés alapozza meg a sikeres fejlődést. A szülők és a pedagógusok folyamatos tájékoztatást kapnak a rehablitációs foglalkozások menetéről, lehetőség van arra, hogy egyéni fogadóórán tájékódjanak a gyermek előmenete felől.
A tanulók értékelése, motivációja minden foglalkozás lényeges része. A törekvés az azonnali jutalom adásától a zsetonrendszer kiépítése felé vezet. A jutalom jelleg a bemeneti mérésben feltárt motivációs bázisból derül ki. Lehet tárgyi, tevékenység jellegű, de a szociális sem elhanyagolható. Ezen kívül az azonnali és a késletetett jutalmak közül is választhatunk, annak függvényéében, hogy abban a helyzetben mit jeleztünk előre. Mivel az autizmussal élők számára az előre meghatározott, jelzett tevékenységek, dolgok biztonságot jelentenek, a feladat megkezdése előtt le kell tisztázni a jutalom természetét, mennyiségét.
A foglalkozás célkitűzései a három nagy terület köré csoportosulnak, azonban ezek mellett megjelennek az önkiszolgálás, önellátás elemei is. Nagy hangsúly kap a magatartási zavarok kezelése is, azonban ezek az elemek nem jelennek meg külön célként, hanem a foglalkozás menetébe beágyazódnak.
A foglalkozások egyénileg és csoportos formában is megvalósulhatnak. A szociális interakciók sérülésének korrekciója miatt javasolt a kortárs bevonása a közös tevékenységekbe. Az integrált közösségek tagjai közül kortártsegítő kiválasztása és felkészítése is a feladatok közé tartozik, a tanuló ebben az esetben az autizmussal élő társának nyújt közvetlen segítséget abban az időszakban, melyben nincs felnőtt a közelben.
Az autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakos gyógypedagógus feladai közé tartozik tehát a szakértői vélemény és saját vizsgálataira alapozott fejlesztési terv készítése. A foglalkozásokra felkészülés és megtartás, értékelés, ezek bemutatása a szülők és pedagógusok felé. Jó kapcsolat kiépítése a befogadó intézmény pedagógusaival, munkatársaival.
Az utazó gyógypedagógus munkája az, hogy az integációban ellássa az autizmussal élő diák fejlesztését, e mellett a befogadó intézmény pedagógusainak felkészítése is feladatai közé tartozik. „Az integráció sikere múlhat azon, hogy az autizmussal összefüggő tanulási problémák miatt pl. ne nevezzék lustának a gyermeket, vagy ne gondolják, hogy szándékosan szemtelen.” (Gájerné, 2007. 11.o) Ennek kiköszöbölése érdekében érzékenyítő program bemutatására is vállalkozunk.
Felhasznált irodalom:
Gájerné Balázs Gizella, Őszi Tamásné: Útmutató autizmussal élő gyermekek, tanulók együttneveléséhez, suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2007